Bejelentkezés / Regisztrálj! / Elfelejtetted a jelszavad?

Cégadatok: Procter & Gamble Kkt.

Alapadatok

Cégnév: Procter & Gamble Kkt.
Cím: Budapest
Váci út 35.
1134
Honlap: http://www.pg.com
E-mail: rechungary.im@pg.com
Telefon: 1/451-1100
Fax: 1/4511-391 1/451-1398
Alapítás éve: 1991
Árbevétel: 30763 millió Ft (2006)
Alkalmazottak száma: 64 fő (2007)
Termékcsoportok: Borotválkozószer, Hajszínező, Hajlakk, hajhab, zselé, Sampon, balzsam, Fogkrém, szájvíz, Dekorkozmetikum, Parfüm, kölni, Dezodor, Arcápoló, Naptej, napolaj, önbarnító, Testápoló, Szappan, folyékony szappan, Tusfürdő, habfürdő, Kozmetikum (csak főbb márkákkal), Tisztítószer
Márkanevek: Duracell, Braun, Tide, Ariel, Lenor, Mr Proper, Jar, Bonux, Pampers, Shamtu, Wash&Go, Blend-a-med, Blend-a-dent, Allways, Alldays, Olay, Puma, Pantene, Oral B, Old Spice, Naomi Campbell, Max Factor, Lacoste, Herbal Essences, Head&Shoulders, Gucci, CoverGirl, Clean, Clairol, Camay, Boss, Gillette, Safeguard, Secret, Wella
Üzenet küldése: Üzenet küldése a cégnek

Összpontszám

KörnyezetTársadalomÁllatokExtrák Összpont
KJSZKEFOMTMVTEÁJÁKBOGM
 
0 pont0 pont0 pont-1 pont0 pont0 pont-0.5 pont0 pont0 pont0.5 pont-0.5 pont 8.5

Összpontszám számítása 10 pontról indul.

-1/2 pont -1/2 pont : -1/2 pont

-1 pont -1 pont : -1 pont

1/2 pont 1/2 pont : +1/2 pont

1 pont 1 pont : +1 pont

A pontozásról bővebben itt.

Társadalmi és környezeti teljesítmény

Környezet

Környezeti jelentés

2011
2011. május 2-án a cég weboldalán nem találtunk magyar nyelvű környezeti jelentést.

Környezet egyéb

2011

 Forrás: Skin Deep
Az Environmental Working Group amerikai környezetvédelmi szervezet által működtetett Skin Deep Kozmetikai Adatbázis (megtekintve 2011.06.03) a cég 2485, az adatbázisban szereplő termékéből 591-et (24%) sorol "magas veszélyességű" kategóriába a termékek összetevőinek biztonságossága alapján. Az amerikai adatbázis a cég USA-ban forgalmazott termékeinek összetevőit vizsgálja azok toxicitása alapján.

2008

 Forrás: Greenpeace
A Greenpeace 2008. novemberi tudósítása szerint a Procter & Gamble az egyik vevője a Sinar Mas nevű cégnek, amely Indonézia legnagyobb pálmaolaj termelő vállalata. A Greenpeace szerint a Sinar Mas veszélyezteti a Danau Sentarum Nemzeti Park integritását és biodiverzitását azáltal, hogy ültetvényeik növeléséért a park közvetlen közelében folyamatos erdőirtást folytatnak. A Greenpeace arra hívta fel a Sinar Mas vevőit, hogy bontsanak szerződést a céggel.

2007

 Forrás: Corporate Watch
A Corporate Watch 2007-es "Nanomaterials: undersized, unregulated and already here" c. jelentése szerint számos Procter & Gamble/Olay termék tartalmaz cink-oxid nanorészecskéket. A jelentés megállapítja, hogy "A nanorészecskéket tartalmazó termékek piacra dobása megelőzte a lehetséges hatásaik megfelelő értékelését. Egyre növekvő bizonyítékhalmaz van arra vonatkozóan, hogy a nanoanyagok páratlan és egyelőre kevéssé ismert toxikológiai problémákat vetnek fel. Az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásuk is gyakorlatilag ismeretlen. Aggodalmak merültek fel a nanoanyagok potenciális társadalmi és gazdasági hatásaival kapcsolatban is."

2007

 Forrás: Napi.hu
A Napi Gazdaság 2007. április 14-i híre szerint "Immáron a második amerikai vállalkozást vádolják meg azzal kongresszusi képviselők, hogy mérgező vegyi anyagot tartalmazó állateledel-alapanyagot importált Kínából. (...) A mérgező búzasikér esetleges bekerülésének lehetősége miatt a Menu Foods, a Procter & Gamble Co., a Colgate-Palmolive Co., a Nestle SA és Del MonteFoods Co. is visszahívta a piacról az ilyen anyagot tartalmazó háziállat-eledeleit."

2007

 Forrás: Greenpeace
A Greenpeace 2007 februárjában kiadott "Cleaning up our chemical homes" című jelentése a Procter & Gamble háztartási tisztítószereit, kozmetikai termékeit és parfümjeit is a legrosszabb "piros" kategóriába sorolta, mert termékei a cég bevallása szerint tartalmaznak káros vegyi anyagokat VAGY a cég nem válaszolt illetve megtagadta az információ kiadását a Greenpeace számára, így a Greenpeace vélelmezi a veszélyes vegyi anyagok jelenlétét termékeiben.

2006

 Forrás: Panda.org
A WWF 2006-os 'Second Scoring of the Tissue Giants' című jelentése az öt legnagyobb papírzsebkendő-gyártót értékelte. Ezek egyike a Procter & Gamble, amely a Bounty, Puffs, Charmin és Tempo márkájú termékeket gyártja az európai piacokra. A WWF hat kategóriában értékelt: a fa alapanyagok felelős beszerzése; újrahasznosítás és hatékony anyaghasználat; tiszta termelés (energia-, vízhasználat, légszennyezés, hulladék); az elmúlt időszak konkrét fejlesztései; ISO 14001/EMAS/harmadik fél általi auditálás az összes üzemben; átláthatóság és az információk egyértelműsége. A Procter & Gamble összpontszáma 34%, ami a WWF szerint "bíztató jelek, de még alapvető problémák várnak megoldásra". A Procter & Gamble kapta a második legalacsonyabb pontszámot a jelentésben.

2005

 Forrás: Corporate Critic
Az Ethical Consumer Corporate Critic adatbázisa szerint az ENDS Report 2005. októberi száma arról tudósít, hogy a Procter & Gamble, az egyik legnagyobb nemzetközi pálmaolaj felhasználó (a pálmaolajat termékeiben alapanyagként alkalmazza) növelte a felhasznált anyag mennyiségét, többek között azáltal, hogy a Tide mosószerben és a Head & Shoulders samponokban is pálmaolajjal helyettesítette a kőolaj-származékokat. Ennek ellenére - tudósít a cikk - a cég nem csatlakozott a környezetvédő szervezetek és multinacionális cégek által létrehozott nemzetközi kerekasztalhoz, amelynek célja a pálmaolaj-termeléshez kapcsolódó környezetvédelmi problémák megoldása. Az olajpálmák telepítése miatti malajziai és indonéziai erdőkivágások a cikk szerint számos veszélyeztetett faj, többek között az orángutánok létét is veszélybe sodorják.

2005

 Forrás: The Ecologist
A The Ecologist 2005 áprilisában megjelent cikke szerint a Clairol (a Procter & Gamble márkája) "Nice & Easy" hajfestéke számos potenciálisan veszélyes vegyi anyagot tartalmazott. A cikk 13, a hajfestében előforduló termékösszetevőt sorol fel, amelyeket számos ártalmas egészségügyi hatással (pl. irritáció, bőrgyulladás, hormonrendszeri elégtelenségek, rák) kapcsoltak össze. E vegyi anyagok egy részét a környezetre is mérgezőnek mondta a cikk.

2005

 Forrás: The Seattle Times
A The Seattle Times 2005. április 24-i cikke szerint környezetvédelmi szervezetek kritizálták azok a vállalatok, többek közt az Procter & Gamble-t is, egyszer használatos, eldobható takarító termékek (pl. egyszer használatos felmosórongy, WC-kefe stb.) fejlesztése és eladása miatt. A cikk szerint e termékek az Egyesült Államokban évi 83.000 tonna, azaz 9000 kamionnyi hulladékot termelnek.

2005

 Forrás: The Ecologist
A The Ecologist 2005 márciusi számában megjelent cikk szerint az Olay (a Procter & Gamble terméke) Regenerist márkájú "replenishing" krémje rákkeltő acrylamide-ot, triethanolamine-ot (ami rákkeltő nitróz-amin kialakulását okozhatja)és teflont tartalmaz. A cikk szerint a termék emellett bőrirritáló anyagokat, erős illatanyagokat és színezékeket is tartalmaz.

2005

 Forrás: The Ecologist
A The Ecologist 2005 februári cikke szerint a Gillette (Procter & Gamble márka) Mach3 borotválkozó habja "számos bőrirritáló, 4 potenciális rákkeltő, 3 központi idegrendszerre ható és 2 szaporodási rendellenességeket okozó méreganyagot" tartalmaz. A cikk leírja például, hogy az Isobutane fejfájást, hangulatváltozást, hányingert, hányást, szédülést, nagy dózisban görcsös rohamokat és kómát okozhat; felgyűlhet az anyatejben és hozzájárulhat a földszint közeli ózon vagy szmog termelődéséhez, ami komoly légzési nehézségeket okozhat. A cikk szintén leírja, hogy a polytetrafluoroethylene rákkeltő, és születési rendellenességeket okozhat, meggyengítheti az immunrendszert.

2004

 Forrás: Corporate Critic
Az Ethical Consumer Corporate Critic adatbázisa szerint az Utusan Konsumer 2005. júl-aug. (Vol.35, No.4) száma tudósít arról, hogy a University of Pittsburgh 2004 decemberében publikált kutatási eredményei szerint egy, a kozmetikai termékekben széles körben használt vegyi anyag, a methylisothiazolinone (MIT) használata aggodalmas. Az Utusan Consumer szerint a Procter & Gamble Head&Shoulders és Pantene termékcsaládja tartalmazza e vegyi anyagot, amely "a csíraölő összetevők csoportjába tartozik, amiket kozmetikai termékekben, festékekben és számos mindennapi fogyasztó termékben alkalmaznak ... hogy megelőzzék a baktériumok keletkezését". A kutatások szerint az MIT használata terhes nőknél "a magzatot az abnormális agyi fejlődés veszélyének teszi ki". Mások számára az MIT "hozzájárulhat az Alzheimer-kór és más idegrendszeri megbetegedések kialakulásához".

2004

 Forrás: The Ecologist
A The Ecologist 2004 októberi cikke szerint a Colgate fogkrém bizonyos összetevői bőrirritációt, rákot, allergiát és számos más egészségügyi problémát okozhatnak.

2002

 Forrás: TudatosVásárló.hu
2002-ben civil szervezetek egy csoportja - többek között a Women's Environmental Network és a Health Care Without Harm - 34 különféle kozmetikai terméket tesztelt, és kimutatta, hogy ezek 80%-a tartalmaz ftalátokat. Kutatások bizonyították, hogy a ftalátok szaporodási és fejlődési rendellenességeket okoznak fiúgyerekekben (Environmental Health Review, 2005. május). A tesztelt termékek között Christian Dior, L'Oreal, Procter & Gamble, Lever Faberge (Unilever) és Wella márkájú parfümök, dezodorok, hajsprék és formázó zselék szerepeltek. Egyetlen termék címkéjén sem szerepeltek a ftalátok az összetevők listáján.

Társadalom

Fogyasztók

2010

 Forrás: Mfor.hu
Az mfor.hu 2010. szeptember 3-i cikke szerint "A Procter&Gamble (P&G) két gyártási kóddal rendelkező blend-a-dent protézisrögzítő termékét visszahívta (...) mert a Gross Gerau-i (Németország) gyárukban készült műfogsorrögzítőkben nagyon alacsony mennyiségben Burkholderia cepacia baktériumot találtak. A közlemény szerint a termék használatából eredő egészségügyi károsodás valószínűsége alacsony, megbetegedésről szóló bejelentést a vállalat a mai napig nem kapott."

2009

 Forrás: Napi.hu
A Napi Gazdaság 2009. november 20-i tudósítása szerint "A Procter & Gamble 120 ezer Vicks Sinex márkájú orrsprayt hív vissza, mert kis mennyiségű baktériumot találtak bennük."

2006

 Forrás: Corporate Critic
Az Ethical Consumer Corporate Critic adatbázisa szerint a CSR Asia Weekly 2006. szeptember 27-i száma arról tudósít, hogy a Procter & Gamble tulajdonában lévő japán SK-II márkával kapcsolatban problémák merültek fel számos, Kínából származó panasz nyomán. 2005-ben a bíróság arra kötelezte a céget, hogy 25.000 dollárt fizetessen a hölgynek, aki azt tapasztalva, hogy a termékek által ígért fiatalító hatás nem következik be, beperelte a céget. A márkát pánik övezte, miután azt állították róla, hogy teflont és lúgot tartalmaz; sok terméket bevontak a polcokról. A cikk szerint a cég visszítérítést ajánlott az érintett vásárlóknak, de csak abban az esetben, ha azok a termék ártalmatlanságától szóló nyilatkozatot írnak alá.

2006

 Forrás: NOL.hu
A Népszabadság 2006. szeptember 26-i cikke szerint "Kínában egyre nagyobb méreteket ölt a japán gyártmányú SK-II kozmetikumcsalád körüli hisztéria. A kínai sajtó nemrégiben számolt be először arról, hogy a márka több terméke tiltott, egészségre ártalmas fémeket tartalmaz. Aztán már arról cikkeztek az újságok, hogy az amerikai Procter & Gamble - melynek japán leányvállalata gyártja a kozmetikumokat - sanghaji irodájának ablakait betörték, feldühödött nők követelik vissza több ezer jüanjukat."

2006

 Forrás: GVH
A GVH nyilvántartása szerint a hatóság 2006. szeptember 21-én a céget 315 millió forint bírság megfizetésére kötelezte, mert az a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított a "Bonux" mosópor 2005. augusztus 22-től 2005 novemberéig tartó televíziós reklámozása, illetve a fogyasztók egyes áruházakban 2005 szeptemberében és októberében hostessek által megvalósított tájékoztatása során.

2006

 Forrás: Mfor.hu
Az mfor.hu 2006. április 6-i cikke szerint "Hirdetése visszavonására kényszült a Head & Shoulders, miután az illetékes hivatal vizsgálja a reklámjaiban közzétett állításokat. (...) A sampon reklámjában azt állítja, hogy annak használata teljesen eltünteti a korpát. Az illetékes hivatal - az Advertising Standards Authority (ASA) - azonban kifogásolja, hogy 100 százalékos sikert ígér a társaság, miközben ezt nem tudja alátámasztani. Védekezésképp a társaság úgy nyilatkozott, hogy a korpamentességet nem kell szó szerint érteni (...) Döntésében az ASA a hirdetések módosítására kötelezte a céget. A hivatal és a P&G megegyezése szerint nem elegendő felhívni a fogyasztók figyelmét, hogy a korpa csak rendszeres használattal tüntethető el, de azt is közölni kell, nem mindenkinél lesz 100 százalékosan hatékony a szer."

2005

 Forrás: Corporate Critic
Az Ethical Consumer Corporate Critic adatbázisa szerint a Food Magazine 2005. októberi száma arról tudósít, hogy a Procter & Gamble, a Pringles márka tulajdonosa egyike volt annak a 9 vállalatnak, amelyek ellen az USA Kalifornia államában 9 alkalommal emeltek vádat élelmiszer-termékeik acrylamide tartalma miatt. A cikk leírja, hogy acrylamide keményítőben dús élelmiszerek sütésekor keletkezik, így az anyag bizonyos mennyiség feletti előfordulását - Kalifornia méregellenes törvényei szerint - fel kell tüntetni a címkén. Az amerikai Environmental Law Foundation a cikk szerint az érintett cégek élelmiszereiben olyan mennyiségű acrylamide-ot talált, amely 30 grammos adag fogyasztása esetén túllépné az előírt feltüntetési mennyiséget.

2005

 Forrás: TudatosVásárló.hu
A TudatosVásárló.hu cikke szerint a Commercial Alert nevű amerikai civil szervezet 2005 októberében az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottsághoz fordult azzal a kéréssel, hogy vizsgálják ki a Procter & Gamble „buzz marketing” tevékenységét, hiszen a szervezet tudomása szerint a cég közel 250 000 amerikai tinédzsert használt fel „buzz marketing” kampányaiban. A 13-19 éves kampányoló fiatalok 75%-a lány.
A cikk leírja: "A Commercial Alert szerint a „buzz marketing” több szempontból is etikátlan. Egyrészt arra ösztönzi a tinédzsereket, és más „résztvevőket”, hogy a cégek és saját anyagi érdekeiknek megfelelően manipulálják és kihasználják rokonaikat és barátaikat. Becsapja, félrevezeti az embereket, hiszen miközben a fogyasztó azt hiszi, hogy egy barátjával beszélget, valójában egy céges ügynökkel van dolga. Harmadrészt ez a fajta leplezett marketingtechnika agresszív és lerázhatatlan: a fogyasztónak nem áll módjában tiltakozni, védekezni ellene."

2005

 Forrás: Corporate Critic
Az Ethical Consumer Corporate Critic adatbázisa szerint a Toxcat 2005 márciusi száma arról tudósít, hogy 2004-ben az USA kormánya bejelentette, hogy jóváhagytak egy kísérletsorozatot, amelynek keretében szegényebb amerikai családokból származó gyerekeket különféle kemikáliák (néhányuk ismert mérgező) hatásának tennék ki egy két éves időszak alatt. A cikk szerint a kísérleteket az American Chemistry Council finanszírozta, amelynek a Procter & Gamble is tagja. Az írás szerint a résztvevő családoknak 970 dollárt, egy videokamerát, egy pólót és egy oklevelet ajánlottak. Az idézett cikk szerint a kísérletet kritizálókat nemcsak maguknak a kísérleteknek az etikája riasztotta, hanem az is, hogy a kísérlet rövid távja miatt az eredmények a vegyipari cégeket felmenthetik a gyanú alól, hogy termékeik hormonális vagy rákos megbetegedéseket okoznak, hiszen e termékek hatásai gyakran sokkal hosszabb távon jelentkeznek.

2003

 Forrás: GVH
A GVH nyilvántartása szerint a hatóság 2003. szeptember 3-án a P&G-t 3 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a fogyasztók megtévesztése miatt, mert az Arielt, mint a legjobb folteltávolító hatású általános mosóport megjelenítő 2003. évi reklámok a fogyasztók megtévesztésére alkalmasak voltak.

2003

 Forrás: GVH
A GVH nyilvántartása szerint a hatóság 2003. május 22-én a céget 5 millió forint bírság megfizetésére kötelezte mert Head & Shoulders korpásodás elleni samponjának 2002. és 2003. évben folytatott televíziós reklámozása alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére.

1990

 Forrás: Gazdasági Versenyhivatal
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Procter and Gamble Magyarország Nagykereskedelmi Kkt. eljárás alá vonttal szemben megállapította, hogy a vállalkozás jogsértést követett el, amikor az 5,4 kg-os Ariel mosópora értékesítésére 1999. április-május hónapban szervezett nyereményakciója során két üzletben elmulasztotta kihelyezni az akcióban való részvétel feltételeiről tájékoztató hirdetményt.
A Hivatal a bírság kiszabását mellőzte.
A határozat száma: Vj-100/1999/16

Magyar termék

2011
A Complex Céghírek adatbázisa szerint a Procter&Gamble Kkt. legalább 90%-ban külföldi tulajdonban van.

2007
A cég 2007. szeptember 21-i levele szerint a Procter&Gamble Magyarországon csak az Allways/Alldays és a Tampax máekanevű termékeit gyártja. Többi termékét külföldről importálja.

Munkavállalók

2007

 Forrás: HVG.hu
A HVG 2007. február 28-i cikke szerint a Procter&Gamble "csömöri gyáregységében négy napja éhségsztrájkot folytató szakszervezeti titkárt egészsége érdekében a kellő mennyiségű folyadék és vitamin fogyasztására figyelmeztette az üzemorvos. Az érdekképviseleti vezetővel cége még nem vette fel a kapcsolatot. Imre István hétfőn kezdett éhségsztrájkot, mert így kívánta elérni, hogy ne csak formálisan, hanem ténylegesen is egyeztessen a munkáltató a szakszervezettel. Véleménye szerint a cégnél nincsenek rendszeres tárgyalások, béregyeztetések, nem sikerült aláírni az egyezséget a partneri együttműködésnek a szakszervezetre és a munkáltatóra is kötelező szabályairól."

2006

 Forrás: Közép-Magyarországi Munkaügyi Felügyelőség
A P&G-t 1.000.000 Ft bírság megfizetésére kötelezték munkajogi szabályok megsértése miatt.

2005

 Forrás: China Labor Watch
A China Labor Watch két kínai Procter & Gamble gyárban folytatott kutatást: az alkalmazottakat a gyárkapukon kívül kérdezték. Az egyik vizsgált gyár a Procter & Gamble Huangpu gyára, Guangzhou városban, Guandong tartományban. Itt a Bestfriend Human Resource Co Ltd által felvett időszakos munkások napi 12 órát dolgoztak, havi 4 munkaszüneti nappal, ezen túl néha további túlórára kényszerítették őket egy másik helyen, a Procter & Gamble elosztó központban. Ha nem voltak hajlandóak túlórázni, a Bestfriend Co megbüntette őket: vagy levonásokkal a bérükből, vagy 7 napi fizetés nélküli felfüggesztéssel. A másik vizsgált gyár a Chengdu Procter & Gamble Ltd volt Chengdu városban, Sichuan tartományban. Itt a munkaórák száma rendben volt: napi 8 órát dolgoztak 4 naponta 1 nap munkaszünettel. De túlzott pénzbüntetést alkalmaztak, ha a termék a munkás hibájából veszett el. 10 yuant vontak le a bérekből és a munkásoknak kompenzálni kellett az elveszett terméket. Minthogy az alkalmi munkások általában napi 23 yuant kerestek, 10 yuan majdnem félnapi keresetük volt.

2004

 Forrás: Közép-Magyarországi Munkaügyi Felügyelőség
A P&G-t 1.200.000 Ft munkaügyi bírság megfizetésére kötelezték.

2004

 Forrás: Közép-Magyarországi Munkaügyi Felügyelőség
A P&G-t 1.560.000 Ft munkaügyi bírság megfizetsáre kötlezeték külföldiek foglalkoztatására vonatkozó szabályok megsértése miatt.

Társadalom egyéb

2011

 Forrás: Pg.com
A cég weboldalán található információ szerint a Procter&Gamble-nek a következő, a TVE által elnyomó rezsimmel rendelkezőnek tartott országokban van érdekeltsége: Kína, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Pakisztán, Kuba, Indonézia.

2011
A cég nem válaszolt a TVE írásos, információkat kérő levelére.

2011
2011. május 2-án a cég weboldalán nem találtunk magyar nyelvű etikai kódexet.

2005

 Forrás: Multinational Monitor
A Multinational Monitor 2005. júliusi száma beszámol arról, hogy a Procter & Gamble az egyike azoknak a nagy USA vállalatoknak, amelyek az adóparadicsomok használata révén nőttek hatalmasra. "Ezek a vállalatok — Procter & Gamble, DuPont, IBM — nem váltak volna azzá a mai állapotukra elért, hatalmas, integrált szervezetekké az adóparadicsomok közvetlen használata nélkül." A cikk szerint az adóparadicsomokat arra használják, hogy a profitot tárolják anélkül, hogy adót fizetnének utána, így szabadon áramoltathatják a pénzt a nemzetközi terjeszkedés finanszírozására. A cikk felveti, hogy az amerikai kormány adókedvezményei és az adóparadicsomok használata nélkül a nagy cégek nem tudtak volna nemzetközi, multinacionális cégekké válni.

2004

 Forrás: Corporate Watch
A Corporate Watch 18. hírlevele (2004. március) szerint a Procter & Gamble 2002-2003-ban több mint 500 millió dollár értékű üzletet bonyolított a Pentagonnal, ami a háborúból profitálók listáján rangos helyet biztosít számára.

Állatok

Állatjólét

2007

 Forrás: Corporate Critic
Az Ethical Consumer Corporate Critic adatbázisa szerint az Earth Island Journal 2007 nyári száma arról tudósított, hogy 2007 márciusában volt az állateledel ipar történetének legnagyobb termékvisszahívási ügye. A Iams és az Eukanuba, a Procter & Gamble állateledel termékei is érintettek voltak a botrányban, amelynek keretében szerte az USA-ban 153 különféle márkaterméket kellett beszedni a polcokról, mivel azok melaminnal szennyezett búzasikért és rizsproteint tartalmaztak. A melamint konyhai eszközök gyártására, valamint Kínában műtrágyaként alkalmazzák. A cikk szerint a Kínából importált melamint a proteinszint növelése érdekében adták a búzához és rizshez. Különböző források 16 és 3000 közötti háziállat megbetegedést/halált említettek.

Állatkísérletek

2011

 Forrás: PETA.org
A PETA nemzetközi állatvédő szervezet weboldalán található információ szerint a cég gyárt állatokon tesztelt termékeket, vagy nem vezetett be állatkísérlet-mentességet.

2011
2011. május 2-án a cég weboldalán nem találtunk magyar nyelvű, állatkísérletekre vonatkozó szabályzatot.

2007

 Forrás: BUAV Dirty Secrets
A British Union for the Abolition of Vivsection (BUAV) brit állatvédelmi szervezet Dirty Secrets (Mocskos titkok) c. kiadványa a Colgate Palmolive-et a legtöbb állatkísérletet végez(tet)ő cégek között sorolja fel. A BUAV szerint: "E vállalatok állításuk szerint kénytelenek kegyetlen állatkísérleteket folytatni, mert az új összetevők esetében a törvény erre kötelezi őket. De ha tényleg elkötelezettjei lennének az állatok jóllétének, akkor nyomban ígéretet tennének, hogy csak azt a sok ezer össztevőt használnák, amelynek már rendelkezésre állnak a biztonságossági adatai; ezáltal megszüntetnék a további állatkísérletek iránti igényt. Az igazság azonban az, hogy e vállalatok számára az előkelő piaci pozíciók megtartása és az óriási profitok kitermelése sokkal fontosabbnak bizonyul, mint ezernyi fájdalmas állatkísérlet kiküszöbölése."

2005

 Forrás: Origo.hu
Az Origo 2005. március 8-án beszámol arról, hogy az "Ethical Consumer brit fogyasztóvédelmi magazin közelmúltban végzett kutatása szerint a piacvezető állateledel-gyártók kutyákon, macskákon végzett kísérletekkel tesztelik termékeiket". Mint az Origo.hu írja: "Nagy-Britanniában többek között a Procter&Gamble, a Colgate-Palmolive, valamint a Masterfoods is elismerte, hogy állatokon teszteli az állateledeleket, melyek később a piacra kerülnek. Az Ethical Consumer vizsgálata nyomán több állatvédő egyesület is tüntetést szervezett, kampányokat indított a nagyvállalatok ellen."

2003

 Forrás: Origo.hu
Az Origo 2003. november 27-én beszámolt arról, hogy a Procter&Gamble magyarországi székháza előtt tüntetett az amerikai székhely PETA állatvédő szervezet munkatársa. A tüntetés egy nemzetközi tüntetéssorozat része volt, a Procter amerikai laboratóriumában a kutyaeledel tesztelésére fogva tartott állatok bánásmódja miatt került rá sor.

Extrák

Bojkott

2011

 Forrás: hurtfulessences.org
Az Uncaged nevű angol állatvédelmi szervezet a Herbal Essences termékek bojkottjára szólít fel, mert a termékekhez állatkísérleteket végeznek.

2011

 Forrás: Uncaged.co.uk
Az Uncaged angol állatvédő szervezet a Procter & Gamble bojkottjára hív fel, mert a cég állatkísérleteket végez, állatokon kísérletezett összetevőket használ termékeiben, sőt a kozmetikai szerek állatkísérletei betiltása ellen is lobbizott.

2011

 Forrás: iamscruelty.com
A PETA nemzetközi állatvédelmi szervezet a Procter&Gamble Iams márkanevű állateledel termékeinek bojkottjára szólít fel, mert a termékek teszteléséhez kutyákon állatkísérleteket végeznek.

2007

 Forrás: BoycottGillette.com
A Consumers Against Supermarket Privacy Invasion and Numbering (CASPIAN) által működtetett Bojkott Gillette weboldal (www.boycottgillette.com, megtekintve 2007. augusztus 9.) arra bíztatta a fogyasztókat, hogy bojkottáljanak minden Gillette terméket (borotválkozási eszközöket, Duracell elemeket, Braun készülékeket és Oral B termékeket). A weboldal szerint a Gillette termékek polcain elrejtett fényképezőgépekkel - amelyeket "spy chips"-ek hoznak működésbe - lefényképezték a Gillette termékeket a polcról levevő vásárlókat. A weboldal szerint a fogyasztók kérték a cégtől, hogy hagyjon fel az RFID "spy chips"-ek elhelyezéséről termékeiben, de a cég nem vett tudomást a kérésről. A TVE szerint a bojkott vélhetőleg véget ért, mert a weboldalt 2003 óta nem frissítették.

Génmódosítás

2011
2011. május 2-án a cég weboldalán nem találtunk magyar nyelvű, a génmódosított anyagokat tartalmazó termékek gyártásával kapcsolatos irányelvet.

2007

 Forrás: EuropaBio.org
Az Europabio.org (meglátogatva 2007. augusztus 9.) weboldal szerint Procter & Gamble tagja az EuropaBio (Biotechnológiai Ipar Európai Egyesülete) nevű lobbiszervezetnek, amelynek fő célja a biotechnológiák kutatásának, elterjedésének elősegítése többek között az élelmiszer- és a gyógyszeriparban is.

2003

 Forrás: The True Food Network
A True Food Shopping Guide 2003-as adatai szerint a Procter & Gamble több terméke is tartalmaz génmódosított összetevőt.
Utolsó módosítás: 2011-06-03
A cégmérce a KVVM K-36-8-00074-A "Környezettudatos háztartási vízfogyasztás" című pályázat támogatásával készült.

hírlevél feliratkozás

programok

Kérdések és válaszok

könyvajánló

hang-kép-tár

szótár

letöltések

tetszik az oldal? értékeld!